A hétvégén véget ér a Dakar-rali, de rögtön kezdődik a másik sivatagi őrület, a Budapest-Bamako Rali, amelyet idén negyedszer rendeznek meg. A viadal szombati rajtjánál, a Felvonulási téren ott lesz a Nav N Go tervező-grafikusa, Gönczy Jani is, aki barátjával, Gyulai Mártonnal és egy Mitsubishi Pajeróval vág neki a több ezer kilométeres jótékonysági kalandtúrának.
- Honnan jött az ötlet, hogy elindulj a Budapest-Bamakón?
- Szerintem mindenkinek megfordult már a fejében, hogy szívesen elindulna valami hasonló kalandtúrán. Itt az elhatározás a lényeg. Az ember egyszerűen megunja, hogy egyfolytában a számítógép előtt ül, és egy idő után úgy érzi, ki kell mozdulnia valamerre. A baráti társaságomból is indul egy páros a Budapest-Bamakón, az ő ösztönzésükre mondtam végül is igent. Ez adta meg a végső lökést az elhatározáshoz.
- Vannak tapasztalataid az off-roadozással, a versenyzéssel kapcsolatban?
- Autórajongóként és autós újságíróként kóstoltam bele a terepralizás világába, vagy 15 évig rendszeresen figyelemmel kísértem a hazai terepralis eseményeket is. Volt lehetőségem arra, hogy terepjárókat vezethessek, sőt, egyszer még navigáltam is egy offroad versenyen. Volt ott mindenféle kaland, még két kerékre állás is…
- Kik lesznek a társaid?
- Három régi barátommal, vagyis négyen indulunk Afrikába, két autóval. Én és a másik autó pilótája kifejezetten autóőrültek vagyunk, de az én navigátorom inkább kalandvágyból vág neki a több ezer kilométeres távnak. Ő Gyulai Márton, aki civilben a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, régebben bobbal indult téli olimpián is. Én fogok vezetni, ő navigál, de ha nagyon elfáradok – a szabályok ezt megengedik – lehet, hogy átadom neki a kormányt.
- Mennyiben más ez a verseny, mint a Dakar-rali?
A Dakar egy nagy tereprali-verseny, ahol stopperrel mérik a speciál szakaszokon naponta megtett távot. Ezzel szemben a Bamako alapvetően egy tájékozódási viadal, tudtommal a világon ez a legnagyobb ilyen. A Dakar szigorúan időre megy, ezzel szemben a Bamako csak annyiban mért verseny, hogy minden reggel kapunk egy munkalapot, amelyen geo koordináták alapján megadott ellenőrzési pontok vannak, ahol egy megadott feladatot kell megoldani. Például olyat, hogy hogy hívják a tulajdonosát az XY kávézónak, vagy mi a neve a helyi törzsfőnök lányának és hány éves?
Ehhez kell tudni navigálni, meg vezetni, és az sem árt, ha némi kreativitás is szorult az emberbe. Igazából itt kell figyelni a vezetésre, mert ha az ember valami butaságot csinál, és nem ér be másnap reggel hétre a következő ellenőrzőpontra, arra a napra nulla pont kerül a munkalapjára.
- Mi a verseny célja?
Amellett, hogy tájékozódási verseny, a szervezők hangsúlyozzák a jótékonysági jellegét is. Hatalmas mennyiségű ruhaadományt viszünk magunkkal Mali fővárosába, viszünk több zsáknyi gyerekjátékot, gyerekruhát, iskolaszereket, tollat, ceruzát, zsírkrétát, stb. A főszponzorom saját magam vagyok:-), ezen kívül egy ruhákat adományozó cég és egy civil szervezet, a Lions International támogat.
- Tavaly a Dakart el kellett halasztani, mert Mauritániában robbantásokkal fenyegetőztek a szélsőségesek. Nem féltek?
- A gázai háború miatt talán most még kiélezettebb a helyzet, mint tavaly januárban volt. Ez ügyben kaptunk is némi eligazítást a külügyminisztérium képviselőjétől. Elmondták, hogyan kell viselkedni a mauritániai határon, hogy reagáljunk arra, ha valaki az izraeli-palesztin háborúról kérdez bennünket. Arrafelé nem igazán kedvelik mostanában a „nyugatiakat”… A kaland és a versenyzés mellett jótékonykodunk is, remélem, ezt ott is mindenki megérti.
- Milyen kocsival indultok?
- Egy 2.8-as, turbódízel, hosszú tengelytávú Mitsubishi Pajeróval, abból is a kettes változattal (1996-os évjárat). Teljesítménye körülbelül 124 lóerő, spéci terepváltóval. Ezzel 100-as tempóig bármikor lehet menet közben váltani a két- és a négykerékhajtás között, 4WD-nél terepen a központi differenciálművet is lehet kapcsolni, de van egy kapcsolható hátsó difi és egy felező is. A terepjárót amúgy nagyon megkímélt állapotban sikerült beszereznünk Ausztriából, magántulajdonban volt. Amikor elmeséltük az osztrák kereskedőnek, hogy azért kell a kocsi, hogy átkeljünk vele a Szaharán Maliba, és ott eladjuk, csak tátotta a száját, szerintem hülyének tartott minket :-)
- Milyen változtatásokat kellett végrehajtani a terepjárón?
- Négy KONI gátlót kapott a kocsi és BF Goodrich terepgumikat raktunk alá. Egyetlen félelmünk, hogy a haspáncélt nem sikerült felszereltetnünk, ezért különösen vigyáznunk kell, hogy ne üssük meg nagyon az alját. Belül hét (!) szivargyújtó van, így biztosan nem lesz gondunk a GPS kütyük töltésével:-) A szervezők kérésére bekerült egy CB rádió, egy poroltó készülék, és két pótkereket viszünk magunkkal.
- Milyen eredménnyel lennél elégedett, és hogyan követhetünk benneteket?
- Ha valaki szurkolni szeretne nekünk, a 119-es rajtszámot és a Roppant Team-et (ez még változhat a rajtig) figyelje a www.marathonrally.com/hu , vagy a www.budapestbamako.org honlapon. Mi a verseny kategóriában indulunk, nem a túrában. A tavalyi Bamakón a legkomolyabb baleset abból adódott, hogy valaki félrekapta a kormányt, nehogy elüsse az úton álló kecskét. Na, én ilyet nem fogok csinálni. Egy kecske teteméért kábé 250 eurót kérnek, annyit nekem megér az életem:-) Célunk elsősorban az, hogy célba érjünk, de ha a top 50-et megcsípjük, akkor már őszintén elégedett leszek.
A rajtceremónia amúgy szombat reggel 9-kor kezdődik, a Felvonulási téren.
Képek (c) by Mazsi, és Géza. A többi fotót Janiról és a Pajero-ról megnézhetitek a Galériában!
Az interjú by Szájmon.
Utolsó kommentek